A kávé a békés hétköznapjaink megbízható generátora.
De mi a helyzet akkor, ha olyan nem mindennapi körülmények között találjuk magunkat, mint egy polgárháború? Valószínűsítem, hogy a katonaságban is a kávéfőző a legkeményebben dolgozó egység, hisz a jó katona is kávén él, az amerikai katonák pedig mindig is a kávé megszállottai voltak.
A 19. században, az amerikai polgárháború idején, a koffein lételeme volt a hadseregnek. Mindkettőnek. Egy anekdota szerint a déli hadsereg kávékrízise vezetett el végül oda, hogy az északi csapatok nyerték meg a háborút.
Amikor az északi unionisták blokád alá zárták a déli konföderációs államokat, a déli egységek egyre nehezebben tudták beszerezni a kávét. A blokád ugyanis azt jelentette, hogy elzártak tőlük szinte minden beszerzési lehetőséget, élelem és gyógyszer utánpótlást, a gyalogosaik például már egyáltalán nem jutottak kávéhoz. A déliek mindent megtettek, hogy pótolják a kávébabot, beleértve olyan bizarr helyettesítőket is, mint a pörkölt makk, de próbálkoztak sörárpával, szárazbabbal, gyapotmaggal, burgonyahéjjal, és persze cikóriagyökérrel is. A katonák számára egyre világosabbá vált, hogy ezeken a helyettesítőkön nem fognak túlélni, s hogy kávéhoz csak az északiakon keresztül tudnak hozzájutni.
Ha visszanézzük a katonai feljegyzéseket, szembetűnik, hogy egyre inkább hangot adtak elégedetlenségüknek.
A polgárháborús naplókban a kávé volt a leggyakrabban leírt szó
A családnak írt leveleikben a beszámoló nagy része arról szólt, hogy milyen volt az aznapi kávé, vagy azon keseregtek, hogy elfogyott a kávé, vagy reménykedve írtak arról, hogy mihamarabb kávéhoz fognak jutni. Sokkal többször írták le azt, hogy kávé, mint azt, hogy golyó, háború, ágyú, vagy anya.
Puskatusba épített daráló
Az 1860-as években az amerikai Sharps Rifle Company – a vállalat, ami puskákkal látta el a hadsereget – kitalált egy karabélyt, aminek a markolatába egy kis darálót építettek. Az új fegyvert eredetileg a lovas egységnek szánták, és elképzelésük szerint azt a célt szolgálta volna, hogy a katonák a lovaik számára gabonát őröljenek vele. A daráló erre a célra tökéletesen használhatatlannak bizonyult, ám a katonák rögtön feltalálták magukat, és kávédarálóként kezdték el használni.
Sokszor a Mississippi sáros vizéből főzték a kávét
Háborús időszakban az ivóvízhez sem volt mindig egyszerű hozzájutni, és a katonák rákényszerültek arra, hogy esővízből, tócsákból, vagy a Mississippi sáros vizéből főzzék a mindennapi kávéjukat.
Az északi tiszteknek is feltűnt a koffein hatása
Az unionista tisztek igyekeztek biztosítani, hogy embereik legalább egy csésze kávét kaphassanak a csaták előtti reggeleken, és az gyakran a csaták után is ott várta a katonákat, de volt olyan tiszt, aki szigorú utasításba adta, hogy a kulacsokban víz helyett kávét vigyenek magukkal. Egyes egységekben kávéfutár fiúkat béreltek fel, hogy a kritikus pontokon szolgáló katonák folyamatosan el legyenek látva koffeinnel.
Csoda hát, hogy észak végül győzedelmeskedett?
Ha tetszett, kérlek oszd meg ismerőseiddel!
Előre is köszönöm!
Vélemény, hozzászólás?